A tegnap nagy részét egy fácánnevelőben töltöttem, ami kb 4 hektáros területen fekszik kb 45 percre Debrecentől...

     Ez azért volt nagyon izgalmas, mert előtte nap is hosszúra nyúlt és korán a nevelőnél kellett lenni. Persze a koránkeléssel nem is volt gond, csak az alvás volt kevés, de aki éjszaka legény, az nappal is legyen az, és ami azt illeti, szerencsére nappal még legényebb voltam, de ez már délután volt. Most pörgessük vissza az óra kerekét egészen pénten 16:47ig...

   Ekkor történt ugyanis, hogy az egyetemnél beültem a kocsiba, mikörzben telefonon beszéltem a délután további részét. Mint kisült, 17:00 körül lenne találkozó a házunk melletti parkolónál. Telefon le, 1-esbe be, indulás haza, nem volt sok időm.

   Hazaértem, ittam egy kis frissítőt, ruhacsere, aztán lementem tesómmal a parkolóba. Nemsokára meg is érkeztek, felpakolva 4 kg hússal, bográccsal, egy tálca sörrel, meg még volt rövid is, na meg mi is vittünk fél liter finomságot.

   Még felvettünk egy srácot, aztán irány a mézeshegyi halastó. Út közben természetesen ontottuk a hülyeséget, aztán mikor megérkeztünk, kb 10 perc múlva még egy kolléga is csatlakozott.

   A tűz meg lett gyújtva, a főzést megkezdték, míg én segítettem beetetni, persze közben elcsattant az első sör is. Egy kis hajóval történt a kukorica vízbe juttatása, aminek az alján egy csapóajtó van. Természetesen távirányítású. 2 fordulóval bent volt egy vödör tengeri, majd összeszerelésre kerültek a botok is. Közben elfogyott a házi finomság és még pezsgőt is bontottunk a Péterek névnapjának utólagos tiszteletére.

   Nemsokára készen is lett a pörkölt, nagyon finom volt, könnyen csúszott, nagyjából tele ettük magunkat. Egyszer volt csak kapás, egy törpeharcsát sikerült horogra akasztani, de mivel nem ezért jöttünk, így nem lett belőle semmi. Később az alkohol megtette a hatását, ment a fetrengés, birkózás, nevetés, majdnem beleborultunk a vízbe és még a botot is majdnem felrúgtuk, miután össze is pakolta a tulajdonosa...amin nem csodálkozom.

   Az este folyamán kaptam egy meghívást még az egyik szórakozóhelyre, ahova el is mentem, bár kb fél 1re értünk haza. Mondanom sem kell, olyan fáradt voltam, hogy még ülni is alig bírtam, de azért jól éreztem magam. Igaz kevesen voltak, de jó társaságba kerültem, mondjuk ez a társaság 2 csajból állt...

   3 és fél 4 között aztán elindultam haza, kb 4re ágyba is kerültem, mert előtte még mosakodni kellett. Sajnos nem tudtam nagyon sokat pihenni, mivel 5kor kelhettem, mert 6ra ott kellett lenni havernál, onnan indultunk a neveldébe, ami kb háromnegyed órányira volt onnan. Az előző írásomból kiderült, hogy 3man voltunk ismerősök, és még néhány vadász és a társaság elnöke.

   A fácánnevelde körül hálót kell kifeszíteni, hogy ne repüljenek el a fácánok, hogy jól visszavadászhassák az állományt a tagok. Na nekünk ennek a hálónak a felső részébe bele kellett fűzni egy acélsodronyt, hogy jobban ki lehessen feszíteni, és ne szakadjon el olyan könnyen mint az előző évi fekete, műanyagkötél.

   500 méter sodrony állt rendelkezésünkre -habár kb 1200 méter körben a terület-, ebből én kb 400 méternél voltam jelen segítőként. Izgalmasnak nem mondanám, az első 100-120 métert 2 óra alatt csináltuk meg, mivel a technikánk elég rossz volt, de aztán rájöttünk a titok nyitjára, így kisebb nagyobb pihenőkkel, kajálással, meg ugye kényelmesen csináltuk, negyed három körül végeztünk is a maradékkal.

     Ezek után még a jelenlevők beszélgettek a társaságról, és a neveldéről, miközben én segítettem kiszedegetni a "csalánteából" a leveleket, különben az itatót eltömítették volna. Ez a "csalántea" a kis fácánoknak készült, a rengetek gyógyhatása miatt, többek között nyugtató hatású, nagyobb mennyiségben hashajtó, stb. Itt a nyugtató hatás volt a lényeg, mert csíphetik egymást, ami nem lenne jó nyilvánvaló okok miatt. Igaz, hogy a kamilla jobb lenne, de itt is, mint sok másik helyen a csalán nagyobb mennyiségben van jelen, de nem kevésbé gyógyhatású.

   Ezután nemsokkal mentek a vadászok, kicsit később én is, mert segítenem kellett zsákokat pakolni. Több mint 62 mázsát (6,2 tonna) kellett megmozgatni, szerencsére nem egyedül. Ez 124 zsákot jelentett, egyenként kb 50 kg-osakkal, bár volt, hogy kevesebb vagy több volt benne. 2 óra alatt végeztünk, és még pénzt is kaptam érte, szóval jó volt, de azért este fáradt voltam nagyon, ami nem csoda...

T-Duck

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.