Az ember néha helyesnek lát dolgokat, néha nem. Igazából ezzel az érzéssel nap mint nap találkozik, hisz ha hall egy állítást, lát egy cselekvést, hall egy mondatot egyből eldönti magában, hogy ez most jó így, vagy sem.

     Sokszor az embert olyan hatások érik amelyek az ítélőképességet kicsit átformálják. Vannak helyzetek, mikor úgy érezzük, hogy az a helyes, azt kell tennünk, mert a Boldogsághoz az az út visz! Legalábbis ezt gondoljuk. Külső szemmel viszont lehet, hogy teljesen hülyeségnek tűnik az egész gondolatmenet. Bár ők igazából nem érthetik, mert nem velük történik, hasonló helyzetben lehet hasonlóan viselkednének.

   Azt hiszem sokszor kerül ilyen helyzetbe az ember, főleg, ha kapcsolatban van, szerelmes, vagy valami miatt elfogult. Sokszor azt gondolja, hogy helyes megtenni dolgokat, majd idővel köszönetet mond, hálát ad Istennek, vagy akárminek amiben hisz, olykor viszont előfordul, hogy az ellenkezője történik. Van mikor arra gondol az ember, hogy 'bárcsak soha ne tettem volna meg', elborzad magán, hogy 'hogyan voltam képes erre', és 'hogyan juthatott ez eszembe?'.

   Sokszor megbánja, haragszik magára, mert tudja, hogy hibázott. Tudja? Na ez egy jó kérdés. Természetesen nincs jogom kételkedni senkiben, nem is teszem, igazából semmi közöm hozzá. De előfordulhat egy másik helyzet is, mikor az ismerősökkel, barátokkal folytatott beszélgetések alapján ítéli meg a helyzetet az ember. Valljuk be, ez nagyon sokszor előfordul. Kevesen mondják azt, hogy 'leszarom mit mond a barátom, nem adok a szavára, én majd tudom, hogy mi a helyes!', természetesen erre is akad precedens.

   Talán egy hirtelen változás is nagyon sokat fordít, esetleg ferdít a gondolkodáson, látásmódon. Talán most azt mondjuk, hogy 'nem kellett volna', az is lehet, hogy 1-2 év múlva azt mondjuk, hogy 'talán mégsem volt nagy hiba', és még az is lehet, hogy több évvel később rájövünk, hogy 'tényleg az volt a helyes' és 'ha az nem lett volna, akkor most nem itt lennék'. Ez mindenre vonatkozik, minden nap, minden pillanatban döntéseket hozunk, ki jót, ki rosszat az élet minden területén. Legyen szó befektetésről, barátról, tanulásról, munkáról, vagy épp szerelemről.

   Ezek a döntések határozzák meg az ember életét. Ezek a döntések a gondolkodás alapján fogalmazódnak meg legtöbb esetben, ha jónak látunk valamit, akkor belevágunk, de ha akár egy rossz szót is hallunk, talán elgondolkozunk, hogy valóban megéri-e. A gondolkodásra pedig minden hatással van, gondolok itt zenére, tv műsorra, egy könyvre, barátokra, családra, ismerősökre, mindenre.

   Talán mindenkinek magában kellene elrendezni a dolgot, mert mégiscsak Ő élte át a helyzetet, Ő tudja a részleteket, sokszor viszont ilyenkor elfogultak lehetünk, talán szükséges, szerintem kell egy tapasztalt barát, testvér, akárki, akivel meg lehet vitatni a témát, aki többet látott a világból, aki tisztábban látja a dolgokat.

   Az egyetlen dolog ami biztos, hogy ez a mi döntésünk, mindenki maga számára akar jót, van aki másnak is, van aki leginkább másnak, sőt, olyan is előfordul, hogy csak egy embernek. Sokszor elfogult, -de talán az elvakult az jobb szó erre- és úgy érzi meg kell tenni, aztán lehet, hogy jól, lehet hogy rosszul alakul, de ezért később kár hibáztatni bárkit is, és kár bosszankodni, hogy 'ha nem úgy cselekedtem volna, akkor...'

     Ez a sok "mi lett volna ha?" mondat fölösleges. Akkor az volt a helyes, akkor az tűnt a legjobb megoldásnak, talán tévedtem, de ezt nem sajnálni kell, hanem tanulni belőle, és azon lenni, hogy legközelebb jobban észnél legyek...

   ...ez csak egy 19 éves srác gondolata, teljes mértékben általánosítás, következtetni ebből fölösleges bármire is velem kapcsolatban. Nem odamondás, csak egy gondolat, amit szerettem volna megosztani...

T-Duck

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.