A mai napon Gömörszőlősre mentünk vadgazdálkodási terepgyakorlat címen. Reggel 8:00kor idult a busz, vagyis elméletileg, mert kb 10-15 perc csúszás volt. Terveztük, hogy iszunk előtte a "jó vadgazdá"hoz hűen, de ebből semmi nem lett.

     Kicsit rosszul kezdődött a nap, mert még nyögtem a megfázás utolsó gondjait, torok- és fejfájás, és köhögés volt a reggeli meglepetésem magamnak. Aztán zuhany, meg minden ami kell, kaja, aztán tipli a suliba. Még nem léptem ki az ajtón, de már szakadt rólam a verejték, éreztem, hogy ez hosszú út lesz...

   Meg is érkeztem a helyszínre, de elsőre csak a levelezősöket láttam, aztán észre vettem a csoportomat és a másik vadgazda csoportot is, odamentem, aztán ott bandáztunk, amíg meg nem érkezett a busz. Megdumáltuk, hogy úgy ülünk mint pénteken, de a levelezősök gyorsabbak voltak és ők ültek hátra, na sebaj.

   Elindultunk hát Józsa irányába, mentünk szépen Putnokra, aztán onnan Kelemér felé majd Gömörszőlős volt a végállomás. Az egyik vadász -aki mellesleg első éves levelezős vadgazda- látott minket vendégül az oktató központjukban. Sokat megtudtunk a helyről, a területről, a vadakról és az oktató központról is, aztán a terv az volt, hogy ebédelünk és megyünk egy kb 12km-es sétára a vadászterület tanösvényén.

   A menü a ma terítékre hozott süldő vaddisznó volt pörkölt formájában, előtte egy feles finom házi pálinka, majd egy sörrel fejeztük be az ebédet, igaz, volt aki még ivott egy kávét is. A sörre visszatérnék egy gondolat erejéig, ugyanis egy rekesszel megmaradt, aztán elvihettük volna hazafelé az útra, de a tanár azt mondta, hogy egy korábbi eset miatt inkább nem élnénk a lehetőséggel, ugyanis egyszer az egyik srác annyit ivott, hogy a busz még meg sem állt, de már ugrott ki hányni...kellemetlen.

   Ebéd után elindultunk a túrára. Úgy gondoltam, hogy elég lesz, ha csak előtte iszom jó sokat és úgyis kibírom, igaz, hogy kibírtam, de amint megláttunk egy kutat, kis túlzással a fele vizet kiittam belőle.

   Jó kis túra volt, igaz élő vadat nem láttam, mármint nagyvadat, mert fácánt, meg szarkát mindenhol lehetett látni. Kb életnagyságú képek voltak és minden pontnál megálltunk, körbetávcsöveztünk, majd mikor megpillantottuk az állatot, akkor megállapítottuk, hogy milyen faj, milyen nemű, és hogy lőhető-e vagy sem, és ha nem, akkor miért nem. Néhány automatikus 'szóró't is láttunk, és kaptunk pár információt a működéséről is.

     Izgalmas nap volt, nagyon változatos volt a táj, körben hegyek voltak és dombok. A hazafelé vezető út kicsit unalmasnak ígérkezett, mivel a fél csapat aludt, aztán jött Zorró, aki segít a bajban (ez egy vicces történet következménye), majd 1-2 vicc elmesélése, és máris jobban éreztük magunkat, gyorsan el is repült másfél óra, aztán máris a Doberdó-n voltunk, ahol be a terepgyakorlat utáni "szokásos" helyre, ott 2 sör meg pár menet cso-csó, aztán mindenki haza...

T-Duck

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.