Dolmányos Varjú Program Debrecenben
2009.03.04. 15:06
Nos igen...a tanszéken kitalálták, hogy meg kellene figyelni ezt a fajt. Hogy pontosan hogyan? Azt most le is írom.
A dolmányos varjúról (Corvus cornix) tudni kell, hogy a holló után a második legnagyobb énekesmadár. Két alfaja van, a dolmányos varjú, amely hazánkban is él és a kormos varjú. Fontos még tudni, hogy általában magányosan él, magányosan fészkel ez a faj, néha kisebb, nagyon laza csoportokban fordul elő, általában ha ilyet látunk, akkor a kirepült fiókákkal együtt lévő szülőket láthatjuk, mivel a szülők sokáig gondozzák a fiókáikat.
Ez a madár agresszív, szinte minden egyéb madárfajt elzavar a territóriumáról, főleg ha rokonról van szó. Kisebb madarak fiókáival, tojásaival, rágcsálókkal, esetleg kidobott étellel és egyebekkel táplálkozik. Fészket minden évben készít, közel az előző évi fészekhez, amit csak ritkán foglal vissza.
A fészke nagy méretű gallyfészek, nem túl magasan, de a lombkoronaszintben, minden esetben ágvilláknál elhelyezve. A fészeknek nincs teteje. Március elején kezdenek fészket építeni a párok, majd április végén már gyakran látni kirepült fiókákat. Kb 2-3-4, néha 6 tojása van.
Az elmúlt 5 évben hirtelen megnőtt a számuk Debrecenben így elindították ezt a programot, aminek a célja: a debreceni fészkelő állomány felmérése, a költésbiológiai jellemzőik, a területhűség vizsgálata és a populációdinamika felmérése. Én az elsőben fogok segíteni, mégpedig a Debrecen 12 részre osztott területei közül a 11. részen, pontosabban a Boldogfalvi-kert, Epreskert, Vargakert, a Tégláskert területe, és az Erzsébet utca, Ispotály utca, Déli sor környéke.
A feladatom, hogy végigjárjam az utcákat biciklivel, vagy gyalogszerrel, és feljegyezzem a fészkeket, esetleg, ha dolmányos varjút látok akkor ha meg van gyűrűzve, azt is feljegyzem. A "kutatásom" kiterjed még az esetleges szarka fészkek feljegyzésére is, és egyéb a dolmányos varjúval kapcsolatos észrevételek feljegyzése és bemutatása a tanszékem vezetőjének.
Ezt a feladatot lombosodás előtt kell elvégezni, majd március végén/április elején újra felkeresni a fészkeket és az úgynevezett "élő fészkeket" kell feljegyeznem, azaz, ahol már kotlik a tojó. Ezt könnyű lesz észrevenni, mert a tojó farka mindig kilóg a fészekből. Ezekhez a fészkekhez megyünk majd ki és nézzük meg mennyi tojás van, később, ha kikeltek a fiókák, akkor gyűrűzés, esetleg ha túl sok van belőlük, akkor az állomány gyérítése történik, noha nem sörétessel, egyes csoporttársaim nagy bánatára, de a tojások megsemmisítésével.
Azt hiszem ez tényleg komoly feladat lesz, remélem egy hét alatt be tudjuk járni a területet, mert azért tényleg nem 4-5 utcáról van szó. Gyakorlatilag az Erzsébet u.-Wesslényi u. -Mikepércsi út mentén egész a repülőtérig, aztán a Tégláskert teljes területe majd a Szoboszlói úton végig és így visszatérünk az Erzsébet utcára. Ezen a körön belül minden utca minden fáját meg kell nézni. Szerencsére nem egyedül végzem ezt a feladatot, bár az ellen sem lenne sok kifogásom.
T-Duck
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.